Zsolnay, ahol élünk – Külső épületkerámiák

Zsolnay, ahol élünk – Külső épületkerámiák

A Zsolnay-gyár termékei közt az első helyen, az 1890-1900-as évek elején, a pyrogránit és az épületek belsejét díszítő fajanszlemezek álltak. Még 1895 előtt szállított az üzem építészeti kerámia cikkeket az Iparművészeti Múzeum, az Országház, a Műcsarnok, a Műegyetem és a pécsi Nemzeti Színház palotáihoz. A millenium utáni Magyarország városainak hatalmas méretű építkezésében a Zsolnay- gyár építészeti kerámiáival működött közre.

Ezek közül csak néhány nagyobbat említünk: a Vásárcsarnok, a Honvédelmi Minisztérium, a Mátyás-templom, a kassai dóm, a kecskeméti városháza, a Hunyadi-téri vásárcsarnok, a kőbányai templom, a marosvásárhelyi és nagyváradi törvényszékek épületei, a Besztercebányai Takarékpénztár, a Földtani Intézet, a Miskolci Takarékpénztár, a dévai, miskolci, újvidéki, törvényszékek épületei, a Királyi Vár, az Országos Központi Takarékpénztár, a Vakok Intézete, az Erzsébet Nőiskola, a fiúmei Tengerészeti Akadémia, a pécsi és zágrábi posta-paloták, a Postatakarékpénztár épülete Budapesten, a Pénzügyminisztérium, a pécsi városháza, a Meteorológiai Intézet, az Alföldi takarékpénztár, Hajdú vármegye székháza és az Arany Bika Szálló Debrecenben, az Országos Levéltár, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, az Adria Biztosító Társaság épülete, a besztercebányai erdőigazgatóság, a Budapesti Központi Járásbíróság, az Igazságügyminisztérium, a Gellért Szálló épületei és még vagy 30-40 ilyen nagy méretű építkezés.

A gyár építészeti kerámiáinak a sikerét jelentősen előremozdította az a körülmény, hogy a francia építészet renaissance utánzásától ekkor szakadt el a hazai architektúrában Lechner Ödön. Nálunk ő alkalmazta először épülettervezéseihez az acélt, az üveget és az építészeti kerámiai anyagot. Ez utóbbit különösen a nemzeti stílus kialakítására való törekvései közben használta fel előszeretettel. Ennek a Zsolnay építészeti kerámiával dolgozó, nemzeti jelleget kereső stílusnak legkiemelkedőbb emléke a budapesti Postatakarékpénztár székháza, amelynek homlokzatát Zsolnay épületkerámia borítja.

A nehéz kerámia áruival a Zsolnay-gyár nem állt meg a belső piacon. Most már nemcsak díszműáruival, hanem a pyrogránittal is egyre nagyobb piacra tört. Zsolnay Miklós kihasználta gyárának apja találmányai révén biztosított fölényét, megkezdte az osztrák és cseh iparral a harcot az egész Monarchia piacáért.

(Forrás: Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története, 1954., 138-139.o)

A legjelentősebb Zsolnay épületkerámiákkal díszített épületek Budapesten

 

 Kép forrása

A Központi Vásárcsarnok a jellegzetes Zsolnay tetőcserepekkel és pirogránit homlokzattal.

Kép forrása

A Postatakarékpénztár épületének oromzatát aranyszínű méhkasok díszítik a gyűjtögetés és takarékosság szimbólumaként.

Kép forrása

Az Iparművészeti Múzeum tetőszerkezetének felújításakor elárverezték a leszedett, eredeti Zsolnay cserepeket, a látvány azonban nem sérült, pótlásukat ugyanis szintén a gyár végezte, utángyártott Zsolnay cserepek kerültek vissza.

Kép forrása

A Fővárosi Állat- Növénykert Elefántházának pirogránit, eozin és gress zománcos elemeinek helyreállításánál szintén probléma akadt - az díszítőelemek eredeti tervei ugyanis elvesztek, de hosszas kutatás után végül rábukkantak a Zsolnay gyár "nagykönyvében", így az eredetivel megegyező pótlások kerültek fel.

Kép forrása

A Városligetben elhelyezkedő Olof Palme ház építésekor (1985) színes Zsolnay díszítő elemeivel merőben eltért a kor építészeti szokásaitól.

Kép forrása

Az Olof Palme ház gazdag, színes díszítései.

Kép forrása
A Mátyás templom felújításakor is nagy becsben tartották a lekerülő Zsolnay tetőcserepeket - díszcsomagolásban lehetett megvásárolni őket.

Kép forrása

 A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet pompás kék Zsolnay tetőcserepei is lenyűgöző látványt nyújtanak. 

Összeállította: Csapó Beáta