Zsolnay, ahol élünk – Külső épületkerámiák
A Zsolnay-gyár termékei közt az első helyen, az 1890-1900-as
évek elején, a pyrogránit és az épületek belsejét díszítő fajanszlemezek
álltak. Még 1895 előtt szállított az üzem építészeti kerámia cikkeket az
Iparművészeti Múzeum, az Országház, a Műcsarnok, a Műegyetem és a pécsi Nemzeti
Színház palotáihoz. A millenium utáni Magyarország városainak hatalmas méretű
építkezésében a Zsolnay- gyár építészeti kerámiáival működött közre.
Ezek közül csak néhány nagyobbat említünk: a Vásárcsarnok, a
Honvédelmi Minisztérium, a Mátyás-templom, a kassai dóm, a kecskeméti
városháza, a Hunyadi-téri vásárcsarnok, a kőbányai templom, a marosvásárhelyi
és nagyváradi törvényszékek épületei, a Besztercebányai Takarékpénztár, a
Földtani Intézet, a Miskolci Takarékpénztár, a dévai, miskolci, újvidéki,
törvényszékek épületei, a Királyi Vár, az Országos Központi Takarékpénztár, a
Vakok Intézete, az Erzsébet Nőiskola, a fiúmei Tengerészeti Akadémia, a pécsi
és zágrábi posta-paloták, a Postatakarékpénztár épülete Budapesten, a
Pénzügyminisztérium, a pécsi városháza, a Meteorológiai Intézet, az Alföldi
takarékpénztár, Hajdú vármegye székháza és az Arany Bika Szálló Debrecenben, az
Országos Levéltár, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, a Pesti Magyar
Kereskedelmi Bank, az Adria Biztosító Társaság épülete, a besztercebányai
erdőigazgatóság, a Budapesti Központi Járásbíróság, az Igazságügyminisztérium,
a Gellért Szálló épületei és még vagy 30-40 ilyen nagy méretű építkezés.
A gyár építészeti kerámiáinak a sikerét jelentősen
előremozdította az a körülmény, hogy a francia építészet renaissance
utánzásától ekkor szakadt el a hazai architektúrában Lechner Ödön. Nálunk ő
alkalmazta először épülettervezéseihez az acélt, az üveget és az építészeti
kerámiai anyagot. Ez utóbbit különösen a nemzeti stílus kialakítására való
törekvései közben használta fel előszeretettel. Ennek a Zsolnay építészeti
kerámiával dolgozó, nemzeti jelleget kereső stílusnak legkiemelkedőbb emléke a
budapesti Postatakarékpénztár székháza, amelynek homlokzatát Zsolnay
épületkerámia borítja.
A nehéz kerámia áruival a Zsolnay-gyár nem állt meg a belső
piacon. Most már nemcsak díszműáruival, hanem a pyrogránittal is egyre nagyobb
piacra tört. Zsolnay Miklós kihasználta gyárának apja találmányai révén
biztosított fölényét, megkezdte az osztrák és cseh iparral a harcot az egész
Monarchia piacáért.
(Forrás: Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története, 1954., 138-139.o)
A legjelentősebb Zsolnay épületkerámiákkal díszített épületek Budapesten
A Központi Vásárcsarnok a jellegzetes Zsolnay tetőcserepekkel és pirogránit homlokzattal.
A Postatakarékpénztár épületének oromzatát aranyszínű méhkasok díszítik a gyűjtögetés és takarékosság szimbólumaként.
Az Iparművészeti Múzeum tetőszerkezetének felújításakor elárverezték a leszedett, eredeti Zsolnay cserepeket, a látvány azonban nem sérült, pótlásukat ugyanis szintén a gyár végezte, utángyártott Zsolnay cserepek kerültek vissza.
A Fővárosi Állat- Növénykert Elefántházának pirogránit, eozin és gress zománcos elemeinek helyreállításánál szintén probléma akadt - az díszítőelemek eredeti tervei ugyanis elvesztek, de hosszas kutatás után végül rábukkantak a Zsolnay gyár "nagykönyvében", így az eredetivel megegyező pótlások kerültek fel.
A Városligetben elhelyezkedő Olof Palme ház építésekor (1985) színes Zsolnay díszítő elemeivel merőben eltért a kor építészeti szokásaitól.
Az Olof Palme ház gazdag, színes díszítései.
Kép forrása
A Mátyás templom felújításakor is nagy becsben tartották a lekerülő Zsolnay tetőcserepeket - díszcsomagolásban lehetett megvásárolni őket.
A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet pompás kék Zsolnay tetőcserepei is lenyűgöző látványt nyújtanak.
Összeállította: Csapó Beáta